Fontosabb események

Július 14-én érkezik Benjamin a barátjával, Antonnal Budapestre. Ferihegyröl vonattal mennek majd Debrecenbe, ott anyu felszedi majd öket és irány Hajdúböszörmény. Ha valaki a közelben tartozkodik és kétnyelvünek érzi magát, felkeresheti öket.
Nejem meg én 16-án este erkezünk böszörménybe. 23-án reggel indulunk Budapestre a két kamasszal. Budapesten átvesszük a megrendelt nyárigumikat, felkeressük Lajosékat, megebédelünk együtt majd irány Szigliget. 31-én reggel indulunk vissza Svédországba.
A kocsiban hárman leszünk akkor, Katrin, Benjamin és én, meg négy téligumi.

A téligumik jól jönnek majd mikor a kocsit el kell adni. Az alábbi képen látható járgány meg van rendelve. Szállítás: november végén. Pont mikor megyünk Gambiába…

Megint itt vagyok.

Megint itt vagyok. Öregebben – nagypapa lettem – nyugodtabban – alkalmazott lettem. Persze ami az új munkahelyemet illeti leginkább a kaotikus szó illene rá… Hagyjuk, most hétvége van…
Benjamin itthon van és nézi a tévét egy barátnöjével akit még nem láttunk csak hallottunk róla. Baromi helyes kis csaj, imádom mikor itthon van a barátaival.
Ma reggel fél ötkor keltem pedig elhatároztam hogy legalább nyolcig alszok. Az igazság az hogy alig aludtam. A munkahelyi dolgok nyomasztanak. A fönököm, egy baromi rendes 52 éves srác, rengeteget dolgozik és kicsit többet igér a megrendelöinek mint amit teljesíteni tud. Ezen kívül elfelejti elmondani nekünk hogy mi a teendö. Mikor aztán elutazik a francia riviérára akkor csengenek a telefonok az ideges megrendelöktöl, hogy mikor lesz már a szállítás.
Egész éjjel azon gondolkoztam hogyan tudnám a jövö hetemet beosztani úgy hogy legalabb a nagyobb melók ki lennének szállítva…
Mikor felkeltem zuhanyoztam egy órát, megittam egy bögre kávét, lejöttem az irodámba és belekezdtem egy kis melóba. Rögtön azzal kezdtem hogy valami elbaszódott aztán négy óra hosszat kerestem a hibát. De már félóra múlva éreztem hogy nekem nem kellene ma semmihez se nyúlni.
Úgy tizenegy körül betért hozzám a lokálegyesület elnöke (tavaly én voltam az elnök csak lemondtam) – és azon siránkozott hogy miért mondtam le az alelnökségi tisztségemröl is. Megmagyaráztam hogy ennyi hülye fasszal még akkor se lennék hajlandó együttmüködni ha kényszerítenének. Egy darabig ezen civakodtunk, aztán megbeszéltük hogy jövöre csinálni kéne egy utcabált, meg hogy majd küldjek meghívót a tagoknak a jövö heti gyülésre. Na ezt el is felejtettem, még jó hogy itt leírtam, mert így eszembe jutott.
Utána felhívott a Lajos óbudáról Szkájpon. Elmeséltem a gagyi nyaralásunkat… szerintem még ö sem érti. Július 13-án repül a fiam a barátjával Budapestre. Mi 17-én érkezünk kocsival. Böszörményben leszünk 23-ig amikoris Pesten találkozünk majd az izlandi barátainkkal akkikkel együtt megyünk majd le Szigligetre. 27-én jön utánunk a Johan & Monica, a Benjamin barátjának a szülei. Kilencen fogunk ott nyomorogni egy házban aminek csak hat ágya van… És ezek még a vécére se mennek el anélkül hogy a wécépapírt valaki lefordítsa nekik. És ki lesz az? Persze hogy én. Pihenni ezalat a két hét alatt én nem tudok, az biztos.
Olyan jó lett volna lemenni csak kettesben a Katrinnal, ülni este a tóparton, hallgatni a tücsköket, tüzet rakni, kocsmázni…

Kiss Manyi Jaj de jó a habos sütemény

Nagypapa lettem

És a legszörnyübb az egészben hogy ezentúl egy nagymamával kell majd ágybabújnom…
Képek itt:
http://gallery.me.com/sandor.olah#100735&view=carouseljs&sel=0&bgcolor=black

Egy kis nosztalgia

Személyesen is kereshetö lettem a Google map-on

Kattints ide

Kellemes Karácsonyt és Boldog Új Évet mindenkinek

Tegnap átestem egy kisebb mütéten. Úgyhogy számomra a Karácsony kellemes morfiumos hangulattal kezdödik. Nem is szaporítom a szót mert majdnem mindegyik billentyüt eltévesztem amikor írok. Itt jön egy kép magamról, tiz perccel a mütét után.